Vajon tanult-e a világ a tíz évvel ezelőtti nemzetközi pénzügyi krízisből? Milyen tendenciák rajzolódnak ki, és merre megy Magyarország? A HVG felkérésére Bajnai Gordon, Magyarország egykori válságkezelő miniszterelnöke írt elemzést, aki ma nemzetközi befektetésekkel foglalkozik, és külföldön dolgozik.
Előttünk a lehetőség, hogy megalapozzuk az emberiség fenntartható jelenlétét - először a Holdon, aztán a Naprendszerben is. Az új technológiákról és a gazdaságról szóló vitánkhoz hozzászóló szerzőnk szerint megérné létrehozni a Magyar Űrügynökséget.
Felelős gazdaságpolitikus gyengélkedő periódusban fűtheti egy ország gazdaságát, a túlzott felhevülés elkerülése érdekében pedig hűtheti is azt. Reménykedjünk benne, hogy a döntéshozók rendelkeznek ezzel a bölcsességgel. Reagálás Bod Péter Ákosnak a pénzügyi válságról szóló gondolataira.
Szerzőnk új, profitorientált űrkutatási hivatal felállítását sürgeti, kapcsolódva Pacher Tibor nemrég megjelent vitacikkéhez.
A piacgazdaságot a szabályozatlanságtól és a túlszabályozástól is meg kell védeni – hangsúlyozza Pálinkás József atomfizikus, korábbi akadémiai elnök, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Állítja: Magyarország legfontosabb tőkebefektetése az oktatás és képzés.
A második globalizáció mögött a technológiai változás a legfontosabb mozgatórugó. De nem szabad elfelejteni, legalább ilyen fontos volt a kormányzatok támogató gazdaságpolitikája. Vitacikk a gazdaság és a technológia jövőjéről szóló vitánkhoz.
A szakadék széléről indulva a kormány olyan gazdaságpolitikát hirdetett meg, ami egyszerre biztosította a növekedést és az egyensúlyt, így Magyarország 2010 után sikeresen tudott felzárkózni az Európai Unió átlagához – állítja szerzőnk, az MNB főközgazdásza, válaszolva a volt miniszterelnök minapi vitacikkére.
Elérkezett a HVG „Beszélgetések a jövőről” című vitasorozatának utolsó része a Gazdaság témakörében. A vitát a Rajk László Szakkollégiumból élőben közvetítjük.
Mit válthat ki egy újabb gazdasági krízis, és hogyan hathatnak nálunk a globális rendszer zavarai? A szabadkereskedelmi rend valóban leáldozóban van? Erről volt szó a HVG Beszélgetések a jövőről című vitasorozatán.
A jóléti rendszer akkor működőképes, ha többet teszünk be mint amennyit kiveszünk a közös kasszából. Ha nem, akkor nehéz lesz elkerülni a jóléti rendszer népszerűtlen korrekcióját. Scharle Ágota vitaindítójával kezdetét vészi a Beszélgetések a jövőről cikksorozat harmadik hónapja, amelynek témája: a társadalom.
"Egy jól kormányzott és integráló iskolarendszerben az iskolák átalakítása egy több évtizedes fejlesztési folyamat eredménye lehet." Radó Péter oktatáskutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen oktatás kínál megoldásokat a jövő problémáira.
A baj mélyebb és másabb is annál, hogy az oktatási rendszert, illetve az azt alulfinanszírozó politikát és a pedagógustársadalmat tegyük felelőssé. Válasz Scharle Ágota társadalmi és gazdasági változásokról szóló vitaindítójára.
Az emberek, különösen a képzettebb, felső-középrétegek, egyre inkább attól félnek, hogy elveszítik a jelentőségüket. Ennek egyfajta megnyilvánulása maga a mesterséges intelligenciától és robotikától való félelem is.
Társadalmaink idővel bizonyára megtalálják azokat a tevékenységformákat, melyek a ma ismert munkaformákat felváltva hasznosnak minősülnek majd. De a szervezetek és a társadalmak lassan alkalmazkodnak az átfogó változásokhoz. Hozzászólás Scharle Ágota vitacikkéhez.
A kollektív érdekvédelem, a szakszervezeti intézményrendszer gyengülése, ami már az atipikus foglalkoztatási formák terjedésénél is veszélyként jelentkezett, tovább folytatódott a legutóbbi válság alatt és azt követően is. Hozzászólás Scharle Ágota vitaindítójához.
A nemzet digitális sikeréhez nem a napi egyszeri udvaron tartott tornaórákon keresztül vezet az út. Hozzászólás Scharle Ágota vitaindítójához.
Van, aki nehezen emészti meg: a keleti bővítéssel nemcsak országok és piacok csatlakoztak az EU-hoz, hanem emberek – méghozzá egyenlő jogokkal. Ez a hozzáállás szüli az olyan visszataszító ötleteket, mint a migráns dolgozók otthon hagyott gyermekei után járó családi pótlék indexálása.
A jelenleg folyó technológia robbanás leginkább a közepes jövedelmű államokban, így Magyarországon veszélyezteti a foglalkoztatást. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, elsősorban az oktatási rendszert kellene átalakítani.
Gyógyír-e a feltétel nélküli alapjövedelem az automatizáció munkaerőpiaci kihívására?
Igen, akarjunk – írja Váradi Balázs írásával vitatkozva a Párbeszéd alapítványa kuratóriumának elnöke.
